Kezdőlap

Doktori Iskolák

Doktori fokozatszerzés

Habilitáció

Szabályzatok

EHBDT

BMe - PhD pályázatok

BMe - Tudományos műhelyek

Doktorjelölti ösztöndíj

Linkek

Országos Doktori Tanács

Web of Science

BME Publikációs Adattár

BME

BME telefonkönyv

A BME Szenátus 2011. évi egyetemi tanári pályázatokról hozott döntésével kapcsolatban az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács az alábbi nyilatkozatot teszi közzé. A Szenátus hallgatói képviselőinek kompetenciájáról alkotott véleményünket a HÖK elnök úr kérésére részletesebb is kifejtjük: válasz a HÖK elnök levelére.

Előzmények

Az Építőmérnöki Kar által meghirdetett egyetemi tanári álláshelyre három pályázat érkezett. A Kari Tanács (KT) által írásban előterjesztett és az Egyetemi Habilitációs Bizottság és Doktori Tanács (EHBDT) által írásban véleményezett pályázatokról a Szenátus érdemi vita nélkül döntött¹. A szenátusi szavazás eredményeként a jelöltek egyetemi tanári pályázatának támogatási rangsora² jelentősen megváltozott, a korábban a KT és az EHBDT által egyaránt legerősebbnek ítélt jelölt az utolsó helyre került.

Az EHBDT elnöke az ülésen szóban, utána írásban kérte a döntés indoklását, melynek megadására a Szenátust a BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend³ kötelezte. A Szenátus elnökétől érkezett elutasítás után az EHBDT testületként kérte, hogy a véleményezési jog megsértésével hozott döntést a Szenátus ugyanezen szabályzat előírása szerint újból megvizsgálja. Ennek ellenére a Szenátus a következő ülésén nem vitatta meg a pályázatokat. Módosította viszont a szabályzatot: azt az intézkedést, amelynek értelmében az adott esetben a Szenátusnak indoklási kötelezettsége van, törölte.

Állásfoglalás

1.         Az EHBDT felkéri az Építőmérnöki Kar vezetését, hogy az előterjesztő és a véleményező testület által egyaránt első helyre rangsorolt jelöltet 2011. szeptember 1-től (az egyetemi tanárok kinevezésének dátuma) az egyetemi tanári beosztással ekvivalens kutatói munkakörbe sorolja át, ezzel csökkentve a minden véleményező által kiválónak tartott jelöltet ért méltánytalanságot.

2.         Morálisan kifogásolható, hogy a Szenátusban – a pályázatokat értékelő egyetlen dicsérő vagy kritikus hozzászólás nélkül – a véleményező testület előterjesztésével ellentmondó döntés született. Megjegyzendő, hogy az EHBDT a teljes pályázati anyagok ismeretében, részletes vita után szavazott, és rangsorolása egyértelmű volt. Ennek a testületnek az összetétele biztosítja a független és megalapozott szakmai véleményt, a testület tagjainak neves külföldi egyetemeken szerzett tapasztalatai pedig garantálják az egyetemi tanári pályázatok elbírálására való kompetenciát. Az EHBDT véleményének elutasítása csak alapos okkal és megfelelő indoklással fogadható el.

3.         Súlyos működési és etikai⁴ kérdéseket vetnek fel a szenátusi döntés megszületésének körülményei. Ismételten felvetődik a hallgatók döntéshozói kompetenciája az egyetemi tanári pályázatok elbírálásában. A szenátusi rangsor számszerű értékeit nem lehet véletlen tévesztéssel magyarázni. Ez a rangsor, valamint az újratárgyalás elutasítása arra utal, hogy a Szenátus tagjainak egy része döntését nem a tényeket objektíven mérlegelő módon hozta meg.

4.         Megítélésünk szerint a demokratikus működés és a bizalomra épített eljárások fontos eleme, hogy abban az esetben, ha egy szakmai testület állásfoglalását az őt kijelölő Szenátus megváltoztatja, akkor döntését indokolja. A szabályzat ezzel ellentétes változtatása nemcsak a véleményező testület jogkörét csorbítja, hanem a bizalomra épített működést is sérti.

A fenti állásfoglalást az EHBDT 2011. március 9-i ülésén egyhangú szavazással erősítette meg (titkos szavazás: 15 igen, 0 nem, 0  tartózkodás).

Hivatkozások

¹ A Szenátus, 2011. január  31-i ülése.

² A különböző testületek szavazati arányai

³ BME Szervezeti Felépítés és Működési Rend – kivonat

⁴ BME Etikai Szabályzat – kivonat

A nyilatkozat letölthető pdf formában.

A Szenátus hallgatói képviselőinek kompetenciája az egyetemi tanári kinevezések döntéshozatalában

A Hallgatói Önkormányzat elnöke május 9-én levelében fordult az EHBDT elnökéhez, amelyben a Polgári Törvénykönyvre hivatkozva vélelmezte a HÖK hírnevének sérelmét. Levelében 15 napos határidőt szabva kérte a márciusban megjelent fenti nyilatkozat 3. pontjának nyilvános helyreigazítását vagy tényekkel történő alátámasztását.
 

Az EHBDT elnöke válaszlevelében kérte a HÖK elnökét, hogy álláspontjuk részletes kifejtését tartalmazó hivatalos levelük honlapon történő közzétételéhez járuljon hozzá. A HÖK elnöke a közzétételhez nem járult hozzá. Az alábbiakban így a levelük közlése nélkül indokoljuk a kifogásolt pontban a hallgatói képviselőket  érintő állításainkat.

Az EHBDT indoklása a március 9-i ülésén elfogadott nyilatkozat 3. pontjához

Súlyos működési és etikai⁴ kérdéseket vetnek fel a szenátusi döntés megszületésének körülményei. Ismételten felvetődik a hallgatók döntéshozói kompetenciája az egyetemi tanári pályázatok elbírálásában. A szenátusi rangsor számszerű értékeit nem lehet véletlen tévesztéssel magyarázni. Ez a rangsor, valamint az újratárgyalás elutasítása arra utal, hogy a Szenátus tagjainak egy része döntését nem a tényeket objektíven mérlegelő módon hozta meg.

A bekezdés egyetlen mondata vonatkozik kizárólagosan a hallgatói önkormányzatra, amikor utal a felsőoktatási törvénytervezet országos vitájában a közelmúltban ismételten felmerült, a HÖK mindenre kiterjedő döntési jogát és szavazati arányát megkérdőjelező felvetésekre. Sokan képviselik azt a véleményt, hogy a hallgatók szavazati jogát bizonyos területeken, így például az egyetemi tanári kinevezések döntéshozatalában korlátozni kellene.

Az egyetemi tanárok kiválasztási folyamatának szakmai hitele hosszú távon meghatározza az egyetemi képzés, a kutatás, fejlesztés és innováció színvonalát, egy kutatóegyetem arculatát és elismertségét. Egyetemünk kiválósága a hallgatóság elsőrendű érdeke, ez teszi a BME-n szerzett diplomát valóban értékké. Sem hazai hagyományokból, sem nemzetközi példákból nem vezethető le a Szenátusban alkalmazott jelenlegi gyakorlat, mely szerint a kiválasztási folyamat legfontosabb szavazásában 33%-os arányban vesznek részt egyetemi hallgatók, akik nemhogy kutatói kiválóságukat nem bizonyították, de – értelemszerűen – tudományos fokozattal sem rendelkeznek. Éppen ellenkezőleg, azok az elit egyetemek, amelyek szintjéhez közelíteni szeretnénk, az egyetemi tanári kinevezések ügyében kizárólag a szakmai elit véleményére hallgatnak.

Méltányolható a hallgatóság azon igénye, hogy az egyetemi tanárok kiválasztása során vegyék figyelembe a jelöltek oktatói teljesítményét, melynek megítélésében szerepet kaphatnak a hallgatói visszajelzések, a tehetséggondozás, TDK, diploma- és PhD témavezetés (bár vitatható, hogy egy ilyen szempont érvényesítéséhez véleményük kifejtésén túl szükség van-e döntéshozó hallgatói szavazatokra –  az említett elit egyetemek gyakorlata nem erre utal). A jelenlegi rendszerben a Szenátus hallgatói képviselőinek az egyetemi tanárok kiválasztási folyamatában arra kellene koncentrálniuk, hogy ezen, a hallgatók által is érdemben mérlegelhető szempontcsoportot érvényesítsék.  

A konkrét esetben az EHBDT által első helyre sorolt, majd a Szenátus januári ülésén nem támogatott jelölt oktatói teljesítménye kimagasló. Erről tanúskodik, hogy az Építőmérnöki Kar hallgatói által készített oktatói rangsor több éves átlagában a három jelölt közül az első helyen áll. Figyelemre méltó, hogy a három jelölt legfiatalabbjaként, egyedül rendelkezett PhD fokozatot szerzett doktorandusz hallgatóval. (Megjegyezzük továbbá, hogy az Egyetemi Hallgatói Képviselet Műhely című lapjának Legjobb oktatóink címmel nemrég megjelent cikke az elutasított pályázót az OHV alapján a BME legjobb oktatói közé sorolta.)

Mindezek ellenére, amikor az egyetem rektora a február 28-i szenátusi ülésen megkérdezte a szenátus tagjait, hogy „a január 31-i tárgyaláson valamilyen megfontolásból elmaradt dicsérő vagy kritikai megjegyzést a pályázatokkal kapcsolatosan akar-e valaki tenni?”, a Szenátus hallgatói képviselői nem szólaltak meg, nem jelezték, hogy a korábbi ülésen egy általuk kiemelten támogatandó, kiváló oktató pályázatát méltánytalanul utasította el a Szenátus.  Nem képviselték a jelöltek oktatási tevékenységét közvetlenül ismerő kari hallgatók véleményét sem, akik az Építőmérnöki Kar Tanácsában egyértelműen támogatták a Szenátus által elutasított jelöltet.

A fentiek alapján a 2011. évi egyetemi tanári pályázatokról hozott döntésben a Szenátus hallgatói képviselőinek szerepe a kompetencia kérdésén túlmenően is megkérdőjelezhető. Az oktatói kvalitások alapján éppen a Szenátus hallgatói képviselőinek kellett volna kiállni az elutasított jelölt mellett; az újratárgyalás elutasítása – véleményünk szerint – nem volt a tényeket objektíven mérlegelő döntés.

A fenti indoklás az EHBDT 22 tagjának támogatásával (ellenvélemény nélkül)  jelenik meg.

Az állásfoglalás letölthető pdf formában.