BMe Kutatói pályázat


 

Sárdi Dávid Lajos

 

 

BMe kutatói pályázat - 2022

III. díj

 


Kandó Kálmán Doktori Iskola  

BME Közlekedés- és Járműmérnöki Kar, Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék

Témavezető: Dr. Bóna Krisztián

Konszolidáció-alapú fejlesztések a városi koncentrált igénypont-halmazok city logisztikai rendszerében

A kutatási téma néhány soros bemutatása

Napjainkban a zöld szempontok fontossága miatt jelentős figyelem hárul a városi közlekedési rendszerekre, de elsősorban a városi személyszállítás van fókuszban, miközben a városi áruszállítás is jelentős mennyiségű káros anyag kibocsátásért és az utak károsításáért is felelős. Ezeket a rendszereket elsősorban konszolidáció-alapú city logisztikai megoldások bevezetésével lehet fejleszteni, melyekkel számos kutatás foglalkozott már, azonban ezeknek nagy hiányossága, hogy nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy hol lehet igazán jelentős javulást elérni, hol érdemes innovatív city logisztikai rendszereket bevezetni. Kutatásomban azokat a városi területeket vizsgálom, amelyek esetén kis területen nagyszámú igénypont található. Kutatásom alapja az a feltételezés, mely szerint ezen igénypont-csoportosulások, azaz az ún. koncentrált igényponthalmazok esetén hatékonyan vezethetők be a konszolidáció-alapú city logisztikai fejlesztések.

A kutatóhely rövid bemutatása

A kutatásomat a KJK Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszékén végzem, a Dr. Bóna Krisztián által alapított City Logisztikai Kutatócsoportban. A Kutatócsoport számos kutatást végzett city logisztikai rendszerek modellezésével kapcsolatosan, és aktív szerepet vállalt Budapest új city logisztikai koncepcióinak kidolgozásában is.

A kutatás történetének, tágabb kontextusának bemutatása

Napjainkban egyre fontosabbá válnak a zöld szempontok és a környezetszennyezés csökkentése. A Föld lakosságának több mint 50%-a városi területeken él [1], miközben a fogyasztói szokások átalakultak [2], így foglalkozni kell a városi logisztikai rendszerek fejlesztésével is. Az Európai Unió komoly célkitűzéseket fogalmazott meg az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatosan [3], a jelenlegi célok szerint 2030-ig 55%-kal szeretnék csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, 2050-ig pedig klímasemlegességet szeretnének elérni [4], ehhez a városi áruszállítási rendszerekben is jelentős fejlesztésekre lesz szükség. A fejlesztésekhez azonosítani kell azon városi területeket, ahol valós fejlődés érhető el. Erre már megvalósult city logisztikai projektek [5] [6] [7] [8] [9] eredményei alapján olyan területeken van jó lehetőség, ahol az igénypontok és a vásárlói igények kis területre koncentrálódnak; ezek esetén hatékonyan lehet konszolidáció-alapú rendszereket [10] bevezetni. A konszolidáció-alapú többlépcsős rendszerek alapkoncepcióját Budapest és Győr példáján az 1. ábra szemlélteti.

 

1. ábra: A konszolidáció-alapú többlépcsős rendszerek alapkoncepciója

 

A kedvező eredmények ellenére a szakirodalomban nem fordítanak kiemelt figyelmet az ilyen koncentráltan jelentkező igényekre (pl. bevásárlóközpontokra), mindössze néhány cikk foglalkozik ezekkel [11] [12] [13] [14], és ezek is csak a rendszerek néhány elemét vizsgálják. Kutatásom során így ezekre az igénypont-csoportosulásokra fókuszáltam.

A kutatás célja, a megválaszolandó kérdések

A kutatásom célja a korábbi tapasztalatok alapján azon igénypont-csoportosulások vizsgálata volt, ahol az igények koncentráltan jelentkeznek. Egyik alapcélom az igénypontok koncentráltságának vizsgálta volt. Ehhez kapcsolódóan fontos cél volt olyan csoportosítás kidolgozása, amely lehetővé teszi a városi igénypont-csoportosulások azonosítását. Ezen csoportosítás kidolgozása során vezettem be a koncentrált igényponthalmazok fogalmát. Kutatásom következő célja egy olyan adatgyűjtési módszertan kidolgozása volt, amely alkalmas a koncentrált igényponthalmazok vizsgálatára és jellemzőik számszerűsítésére. Ezen módszertan alkalmazása amiatt is fontos, mivel jelenleg nem állnak rendelkezésre olyan adatok nyilvános adatbázisokban, melyek alapján a koncentrált igényponthalmazok jelenlegi és jövőbeli city logisztikai rendszereit modellezni lehetne. Az adatgyűjtés eredményei tették lehetővé kutatásom során a koncentrált igényponthalmazok jelenlegi city logisztikai rendszerének feltárását, konszolidáció-alapú koncepciók kidolgozását és azok modellezését, a modellek alapján pedig a koncepciók összehasonlítását. Elsődlegesen közúti, valamint kötött pályás áruszállítást alkalmazó koncepciókat vizsgáltam, de kitértem arra is, hogy hogyan lehetne ebbe a rendszerbe integrálni a zéróemissziós kisáruszállító eszközöket (pl. cargo kerékpárokat). Az elkészített modellek lehetővé tették a koncentrált igényponthalmazok city logisztikai működésének értékelését, azonban célom volt egy olyan minősítési módszertan kidolgozása is, amely számszerűsíteni tudja az egyes városi zónák, illetve igényponthalmazok jelenlegi city logisztikai szempontú fejlettségét, valamint a bennük rejlő fejlesztési potenciálokat is, megalapozva a jövő city logisztikai fejlesztéseit.

Módszerek

Annak érdekében, hogy vizsgálni tudjam a koncentráltan jelentkező városi igényeket, először magát a koncentráltságot elemeztem. Ehhez bevezetettem a koncentráltsági fok fogalmát, amely egyszerű esetben azt adja meg, hogy adott területen átlagosan hány igénypont (pl. üzletek, szálláshelyek) található [üzlet/km2], területalapú esetben pedig azt, hogy mekkora igénypont-alapterület található adott területen [m2 igénypont/km2]. Ezen mutatók alkalmazásával magyar és osztrák példákon igazoltam, hogy a koncentráltan elhelyezkedő igénypontokat tartalmazó területek (pl. bevásárlóközpontok) jellemzői jelentős mértékben eltérnek más városi területektől, erre alapozva pedig elkészíthettem a városi igénypontok új csoportosítását is, bevezetve a koncentrált igényponthalmazok fogalmát. A koncentrált igényponthalmazok vizsgálatára kidolgoztam egy adatgyűjtési módszertant. A módszertan szakértői interjúkból, a rendelkezésre álló dokumentáció (szabályzatok, tervrajzok) feldolgozásából, a logisztikai területek és a kapcsolódó közlekedési hálózat felméréséből, egy komplex, minden logisztikai szempontot érintő kérdőívből, valamint nyitott területek (pl. bevásárlóutcák) vizsgálata esetén topológiai modellezésből áll. Ezt a módszertant 6 budapesti koncentrált igényponthalmazra alkalmaztam, hogy adatokat szolgáltassak kutatásom következő lépéseihez.

A kapott adatok alapján felírtam a koncentrált igényponthalmazok jelenlegi city logisztikai rendszerének működését, a logisztikai folyamatok matematikai modelljét, a költségstruktúra modelljét, valamint elkészítettem MS Excel környezetben a jelenlegi city logisztikai rendszer mezoszkópikus szintű szimulációs modelljét (ld. 2. ábra). A korábbi kutatások és megvalósult city logisztikai rendszerek tapasztalataira építve kidolgoztam egy átszervezett, közúti áruszállítást, illetve kötött pályás áruszállítást alkalmazó, konszolidáció-alapú koncepciót a koncentrált igényponthalmazok rendszerére. Ez esetben is felírtam a folyamatok matematikai modelljét, a költségstruktúra modelljét, valamint elkészítettem a mezoszkopikus szintű szimulációs modellt. Ezen modellek alkalmazásával vizsgáltam meg a korábban feltárt 6 budapesti koncentrált igényponthalmaz city logisztikai rendszerének működését. A mezoszkopikus szintű szimulációs modell alapján elkészítettem egy makroszkopikus szintű modellt is, amely cargo kerékpárok integrálási lehetőségeinek vizsgálatát teszi lehetővé, a logisztikai hálózat geometriai struktúrájának gráfelmélet-alapú modelljei alapján.

 

2. ábra: Az MS Excel-alapú, mezoszkopikus szintű szimulációs modell részlete

 

Ahhoz, hogy a különböző koncepciók működési jellemzőin felül az egyes városi területek, illetve koncentrált igényponthalmazok city logisztikai fejlettségét, valamint a bennük rejlő city logisztikai fejlesztési potenciálokat is vizsgálni lehessen, az adatgyűjtési módszertanon és a különböző modelleken felül szükség volt egy minősítési modell kidolgozására is. Ezen modell megvalósításához az AHP-módszert választottam [15], felépítettem a szempontrendszert a jelenlegi fejlettség, valamint a fejlesztési potenciálok vizsgálatára, majd alkalmaztam is a minősítési modellt a korábban vizsgált koncentrált igényponthalmazokra. Utolsó lépésként korrelációs vizsgálatokat végeztem a koncentráltság mértéke és a jelenlegi fejlettség, illetve a fejlesztési potenciálok között.

Eddigi eredmények

Kutatásom első, és a későbbi lépéseket megalapozó eredménye szerint a városi igénypontok koncentrációjának eredményeképpen a vevői igények és az áruforgalmi igények is kis területre koncentrálódnak, ez a koncentráció pedig elősegítheti a konszolidáció-alapú city logisztikai fejlesztéseket. Korábban még nem állt rendelkezésre olyan csoportosítás, amely lehetővé tette volna a városi igénypontok egzakt klasszifikálását, így új, city logisztikai szempontú csoportosítást dolgoztam ki (ld. 3. ábra). Az így azonosított koncentrált igényponthalmazok vizsgálatára kidolgoztam egy adatgyűjtési módszertant, mellyel 4 budapesti bevásárlóközpont, 1 piac és a Váci utca bevásárlóövezet is felmérésre került, összesen 627 üzletről szolgáltatva adatokat a modellezéshez. A kapott adatok alapján modellezhettem a koncentrált igényponthalmazok jelenlegi és konszolidáció-alapú city logisztikai rendszereit.

 

3. ábra: A városi igénypontok csoportosítása

 

A szimulációs futtatások eredményei (ld. 4. ábra, rendre a jelenlegi rendszert véve 100%-nak) alapján megállapítottam, hogy a városi koncentrált igényponthalmazok áruellátási rendszerében a beszállítási tranzakciók száma, ezáltal pedig az összesített menetteljesítmény és a káros anyag kibocsátás is csökkenthető, amennyiben konszolidáció-alapú city logisztikai megoldásokat vezetünk be. A beszállítások számának csökkenése a szállítási költségek csökkenését jelenti, ezáltal pedig konszolidáció-alapú rendszer alkalmazása esetén az üzemeltetési költségek is csökkennek.

 

4. ábra: Koncepciók összehasonlítása a szimulációs eredmények alapján

 

A vizsgált koncentrált igényponthalmazokra alkalmaztam az AHP-alapú minősítési modellt is, az eredmények pedig igazolták, hogy jelenleg Budapest koncentrált igényponthalmazai közepes fejlettségűek, közepes mértékű fejlesztési potenciálokkal. A korrelációs vizsgálatok alapján arra jutottam, hogy minél nagyobb az egyszerű koncentráltsági fok, várhatóan annál fejlettebb és annál kevésbé jól fejleszthető lesz a vizsgált zóna; viszont minél nagyobb a területarányos koncentráltsági fok, várhatóan annál kevésbé fejlett és annál jobban fejleszthető lesz.

Kutatásom eredményei igazolták a koncentrált igényponthalmazok city logisztikai jelentőségét és segítettek feltárni a lehetséges fejlesztési irányokat. Emellett elkészült egy olyan city logisztikai eszközrendszer, amely a jövőben támogathatja a különböző city logisztikai fejlesztéseket, segítve az adatgyűjtést, modellezést és minősítést.

Várható impakt, további kutatás

Kutatásom eredményeképpen elkészült egy city logisztikai eszköztár, amely megalapozhatja a jövőbeli, koncentrált igényponthalmazokkal kapcsolatos city logisztikai projekteket. Az eddigi eredményeket számos folyóiratcikkben és konferencián publikáltam, és egyetemi tananyagokba is beépítettem azokat. Az elkészült eszközöket kutatási pályázatokban (pl. HORIZON2020) is szeretnénk alkalmazni, valamint folyamatban van az együttműködés kialakítása a Fővárosi Önkormányzattal, a Budapest Közlekedési Központtal és a Budapest Vásárcsarnokai Kft.-vel is, így eredményeim Budapest city logisztikai fejlesztéseiben is felhasználhatók lesznek. Kutatásom következő lépéseiként a további szimulációs lehetőségekkel (pl. Python, a drónos és vízi áruszállítás integrálási lehetőségeivel, valamint a rakodóhelyekkel fogok foglalkozni, így teljes körű képet kaphatunk majd a koncentrált igényponthalmazokkal kapcsolatos lehetőségekről.

Saját publikációk, hivatkozások, linkgyűjtemény

Kapcsolódó saját publikációk listája.

[1]    Bálint Mészáros, Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. Developing and testing a methodology for acquiring the logistical characteristics of shopping malls in Budapest, for city logistical solutions (2016). 5th IEEE International Conference on Advanced Logistics and Transport, Krakkó, Lengyelország. pp 154–159. ISBN: 978-1-5090-2342-4

[2]    Bálint Mészáros, Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. Monitoring, measurement, and statistical analysis (MMSA) based methodology for improvement of city logistics of shopping malls in Budapest (2017). World Review of Intermodal Transportation Research, 6 (4), pp. 352–371. DOI: https://www.doi.org/10.1504/WRITR.2017.10009827

[3]    Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. Developing a mesoscopic simulation model for the examination of shopping mall freight traffic in Budapest (2017). Smart Cities Symposium 2017, Prága, Csehország. DOI: https://www.doi.org/10.1109/SCSP.2017.7973835

[4]    Krisztián Bóna, PhD, Ádám Róka, Dávid Lajos Sárdi. Mathematical Modelling of the Cost Structure of the Logistics System of Shopping Malls in Budapest (2018). Periodica Polytechnica Transportation Engineering 46 (3), pp. 142–150. DOI: https://www.doi.org/10.3311/PPtr.12073

[5]    Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. Macroscopic simulation model of a multi-stage, dynamic cargo bike-based logistics system in the supply of shopping malls in Budapest (2018). Smart Cities Symposium 2018, Prága, Csehország.

DOI: https://www.doi.org/10.1109/SCSP.2018.8402680

[6]    Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. Koncentrált városi igénypontok áruellátó logisztikai rendszereinek elemzése és mezoszkópikus szintű modellezése (2018). Logisztikai Évkönyv 2019, pp. 121–130. DOI: https://www.doi.org/10.23717/LOGEVK.2019.11

[7]    Krisztián Bóna, Dávid Lajos Sárdi. Simulation modelling in the sizing of city logistics systems – a study for concentrated delivery points (2019). International Journal of Engineering and Management Sciences (IJEMS) 4 (1). DOI: https://www.doi.org/10.21791/IJEMS.2019.1.1.

[8]    Dr. Bóna Krisztián, Róka Ádám, Sárdi Dávid Lajos. Városi koncentrált igényponthalmazok áruforgalmi zsilipeinek méretezése Budapesten (2019). XIII. IFFK Konferencia, Budapest. ISBN: 978-963-88875-4-2. URL: https://mmaws.bme.hu/2019/pages/program/papers/Paper_10_Bona_K_Roka_A_Sardi_D_IFFK_2019.pdf

[9]    Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. A városi koncentrált igényponthalmazok áruellátási rendszerének új koncepciói a különböző közlekedési alágazatok lehetőségeinek kihasználásával (2019). XIII. IFFK Konferencia, Budapest. ISBN: 978-963-88875-4-2. URL: https://mmaws.bme.hu/2019/pages/program/papers/Paper_07_Bona_K_Sardi_D_IFFK_2019.pdf

[10]  Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. Examination of the logistics systems of concentrated sets of urban delivery points by simulation (2019).

The 21th International Conference on Harbour, Maritime & Multimodal Logistics Modelling and Simulation, Lisszabon, Portugália. Szerkesztette: Eleonora Bottani, Agostino Bruzzone, Francesco Longo, Yuri Merkuryev, Miquel Angel Piera. pp. 1–10. DOI: https://www.doi.org/10.46354/i3m.2019.hms.001

[11]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. Áruszállító kerékpárok alkalmazási lehetőségeinek értékelése a bevásárlóközpontok logisztikai rendszerében a hálózat geometriai struktúrája alapján (2019). Logisztikai Évkönyv 2020, pp. 163–173. DOI: https://www.doi.org/10.23717/LOGEVK.2020.16

[12]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos, Kormos Henriett, Major Petra, Posta Máté Imre. Kötött pályás városi áruszállítási lehetőségek vizsgálata Budapesten az AHP-módszer alkalmazásával (2020). XIV. IFFK Konferencia, Budapest. ISBN: 978-963-88875-6-6 URL: https://mmaws.bme.hu/2020/pages/program/papers/IFFK_2020_Paper_03_Bona-Sardi-Kormos-Major-Posta_Kotottpalyas.pdf

[13]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. Sztochasztikus folyamatok kezelése a városi koncentrált igényponthalmazok szimulációs modellezésében (2020).

XIV. IFFK Konferencia, Budapest. ISBN: 978-963-88875-6-6. URL: https://mmaws.bme.hu/2020/pages/program/papers/IFFK_2020_Paper_18_Bona-Sardi-Sztochasztikus_folyamatok.pdf

[14]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. AHP-alapú multikritériumos minősítési modell kidolgozása és alkalmazása városi övezetek city logisztikai szempontú értékelésére (2020). X. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia 2020, Győr. Szerkesztők: Dr. Horváth Balázs, Horváth Gábor. ISBN: 978-963-8121-89-9

[15]  Dr. Bóna Krisztián, Dr. Lipovszki György, Sárdi Dávid Lajos. A városi koncentrált igényponthalmazok city logisztikai rendszereinek Python-alapú szimulációs modellezése (2020). Logisztikai Évkönyv 2021, pp. 115–127. DOI: https://www.doi.org/10.23717/LOGEVK.2021.12

[16]  Krisztián Bóna, Dávid Lajos Sárdi. A geometrical structure-based new approach for city logistics system planning with cargo bikes and its application for the shopping malls of Budapest (2021). Applied Sciences, 11 (8), 3300 (Special Issue Intelligent Mobility in Smart Cities). Web of Science IF 2,679 (2020). DOI: https://www.doi.org/10.3390/app11083300

[17]  Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. AHP-Based Multicriterial Ranking Model for the City Logistics Analysis of Urban Areas (2021). 10th International Conference on Logistics, Informatics and Service Sciences (LISS2020), Peking, Kína. Szerkesztette: Liu S., Bohács G., Shi X., Shang X., Huang A. Springer, Singapore. pp. 45-60. DOI: https://www.doi.org/10.1007/978-981-33-4359-7_4

[18]  Krisztián Bóna, Dávid Lajos Sárdi. Mesoscopic simulation model of the logistics system of concentrated sets of urban delivery locations (2021).

International Journal of Simulation and Process Modelling 16 (2), pp. 116-129. DOI: https://www.doi.org/10.1504/IJSPM.2021.115865

[19]  Krisztián Bóna, Dávid Lajos Sárdi. City Logistics Analysis of Urban Areas: An Analytic Hierarchy Process Based Study (2021). Journal of System and Management Sciences, 11 (2), pp. 77-105. DOI: https://www.doi.org/10.33168/JSMS.2021.0206

[20]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. AHP-alapú, kétszintes minősítési modell kidolgozása városi övezetek vizsgálatára és alkalmazása a budapesti koncentrált igényponthalmazok city logisztikai rendszerében (2021). XI. Nemzetközi Közlekedéstudományi Konferencia: „Közlekedés a Járvány után: folytatás vagy újrakezdés”, Győr. Szerkesztők: Dr. Horváth Balázs, Horváth Gábor. pp. 234-247. ISBN: 978-615-5837-86-9

[21]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos. Áruszállító drónok alkalmazása a városi koncentrált igényponthalmazok city logisztikai rendszerében (2021). Közlekedéstudományi Szemle, LXXI. évfolyam 4. szám, pp. 19-38. DOI: https://www.doi.org/10.24228/KTSZ.2021.4.2

[22]  Dr. Bóna Krisztián, Sárdi Dávid Lajos, Büki Aletta, Domaniczki Viktória. Intelligens eszközök jövőbeli szerepe a városi koncentrált rakodóhelyek rendszerében (2021). XV. IFFK Konferencia, Budapest. ISBN: 978-963-88875-5-9. URL: https://mmaws.bme.hu/2021/pages/program/papers/IFFK_2021_Paper_01_Bona-Sardi-Buki-Domaniczki.pdf

[23]  Sárdi Dávid Lajos, Karakai Mátyás Gergely, Kövér István Bence, Dr. Bóna Krisztián. Cargo hajók alkalmazási lehetőségei a Váci utca bevásárlóövezet city logisztikai rendszerében (2021). Logisztikai Évkönyv 2022, pp. 154-163. DOI: https://www.doi.org/10.23717/LOGEVK.2022.14

[24]  Dávid Lajos Sárdi, Krisztián Bóna, PhD. Application possibilities of delivery drones in the case of concentrated sets of delivery locations in Budapest (2021). 19th European Transport Congress of the EPTS Foundation e.V, Maribor. - Conference proceedings: European Green Deal Challenges and Solutions for Mobility and Logistics in Cities. Szerkesztette: Tomislav Letnik. pp. 127-142. URL: https://www.fgpa.um.si/wp-content/uploads/2021/12/Conference-Proceedings.pdf

 

Linkgyűjtemény.

https://www.logisztika.bme.hu/hu/

https://www.logisztika.bme.hu/citylog/

https://budapest.hu/Lapok/default.aspx

https://bkk.hu/

https://piaconline.hu/rolunk/

 

Hivatkozások listája.

[1]    Martin Savelsbergh, Tom Van Woensel (2016). City Logistics: Challenges and Opportunities. Transportation Science 50 (2), pp. 579–590. DOI: https://doi.org/10.1287/trsc.2016.0675

[2]    GKI Digital (2021). 2020-ban három évet ugrott előre az e-kereskedelem. URL: https://gkidigital.hu/2021/03/25/2020-online-kiskereskedelem (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[3]    European Commission (2022). 2030 Climate Target Plan. URL: https://ec.europa.eu/clima/eu-action/european-green-deal/2030-climate-target-plan_en (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[4]    European Commission (2020). Communication from the Commission to the European Parliament, the Council, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions. URL: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52020DC0562&from=EN (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[5]    Tim Hapgood (2008). Broadmead Freight Consolidation Scheme. URL: https://www.centrallondonfqp.org/app/download/12244698/Bristol+consolidation+scheme+230408.pdf (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[6]    Eltis (2015). Padova Cityporto: a success model for urban logistics (Italy). URL: https://www.eltis.org/discover/case-studies/padova-cityporto-success-model-urban-logistics-italy (Letöltve: 2019. 09. 27.)

[7]    Eltis (2015). Urban logistics innovation in the mid-sized historical city of Lucca (Italy). URL: https://www.eltis.org/discover/case-studies/urban-logistics-innovation-mid-sized-historical-city-lucca-italy (Letöltve: 2019. 09. 27.)

[8]    Tariq van Rooijen, Hans Quak (2010). Local impacts of a new urban consolidation centre – the case of Binnenstadservice.nl. Procedia - Social and Behavioral Sciences, 2 (3), pp. 5967-5979. DOI: https://doi.org/10.1016/j.sbspro.2010.04.011

[9]    BESTFACT (2013). Zero-Emission Beer Boat in Utrecht. URL: http://www.bestfact.net/wp-content/uploads/2016/01/CL1_151_QuickInfo_ZeroEmissionBoat-16Dec2015.pdf (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[10]  Dr. Bóna Krisztián (2011). Külföldi városellátási gyakorlatok tapasztalatai a magyarországi nagyvárosokban történő alkalmazhatóság szempontjából. Logisztikai Évkönyv 2011, pp. 86–93. URL: http://mle.hu/logisztikai-evkonyv-2011/ (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[11]  Zhong Zhen Yang, Douglas Rome Moodie (2011). Locating urban logistics terminals and shopping centres in a Chinese city. International Journal of Logistics Research and Applications, 14 (3), pp. 165–177. DOI: https://doi.org/10.1080/13675567.2011.609159

[12]  Giacomo Dalla Chiara, Lynette Cheah (2017). Data stories from urban loading bays. European Transport Research Review, 9, 50. DOI: http://doi.org/10.1007/s12544-017-0267-3

[13]  Maria K. Triantafyllou, Tom J. Cherrett, Michael Browne (2014). Urban Freight Consolidation Centers: Case Study in the UK Retail Sector. Transportation Research Record: Journal of the Transportation Research Board, 2411 (1), pp. 34–44. DOI: https://doi.org/10.3141/2411-05

[14]  Roel Hoyer (2010). Distributing the benefits of Urban Consolidation Centers: An application on Westfield Shopping Center, London. Eindhoven University of Technology, Master thesis. URL: https://pure.tue.nl/ws/portalfiles/portal/46920518/750539-1.pdf (Letöltve: 2022. 06. 07.)

[15]      R. W. Saaty (1987). The Analytic Hierarchy Process – What It Is and How It Is Used. Mathematical Modelling 9 (3-5) pp. 161-176., DOI: https://doi.org/10.1016/0270-0255(87)90473-8