Csonka Pál Doktori Iskola 

BME Építészmérnöki Kar, Urbanisztika Tanszék

Témavezető: Dr. Kádár Bálint

Tematikus városi séták identitásformáló hatása: Az épített környezet bemutatása, mint városfejlesztési eszköz

A kutatási téma néhány soros bemutatása

Kutatásom során a városi épített örökség megismerésének helyidentitásra kifejtett hatásával foglalkozom. A saját környezetünkben található építészeti értékek ismeretén keresztül a helyhez való kötődésünk is erősebbé válik, ami fontos szerepet játszik a reziliens és tudatos városi közösségek létrejöttében, akik törődnek saját épített környezetükkel, és ápolják azt. Továbbá a városainkba látogató turisták is azokat a helyeket keresik autentikus élmények után kutatva, amelyek a helyiek körében is népszerűek. Az erős helyidentitás kialakulása ezért a városi turizmus fenntartható fejlesztésében is fontos szerepet játszik. Nyitott házakban rendezett helytörténeti fesztiválok, gimnáziumi edukációs workshopok vagy éppen építészeti városi séták alkalmával a városlakók számára változatos programok tárháza biztosít lehetőséget Budapest megismerésére, melyek tudatosan tervezve a városfejlesztés fontos eszközévé válhatnak.

 

A kutatóhely rövid bemutatása

 

A lassan 100 éves múltra visszatekintő BME Urbanisztika tanszék az Építészmérnöki kar olyan oktató- és kutatóműhelye, ahol a műszaki, művészeti és humán tudományokon keresztül interdiszciplináris módon adódik lehetőség diákoknak és munkatársaknak a városépítészettel és településtervezéssel való foglalkozásra. A tanszék PhD- és DLA-képzést is biztosít doktoranduszainak, és a tanszéken szerveződik a népszerű Urbanista felsőfokú szakirányú posztgraduális program is.

 

A kutatás történetének, tágabb kontextusának bemutatása

 

A nemzetközi szakirodalom már a múlt század második felében elkezdett foglalkozni a helyidentitás és az épített környezet közötti kapcsolattal [1]. A saját városunk mentális térképének megalkotásakor [2] sok esetben híres építészeti alkotások segítik a tájékozódást, de a mai „15 perces város” koncepció alapjának tekinthető szomszédsági egységek esetében is fontos szerepet kap a városrészek építészeti karaktere. A helyi közösségek aktivizálása a város életében szorosan kapcsolódik a helyi történetek és kulturális értékek megismeréséhez [3].

Az elmúlt három évtized soha nem látott fellendülést hozott a globális turizmusban, aminek egyik legnépszerűbb műfaja a városi turizmus [4,5]. Az autentikus élmények utáni kereslet növekedése miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a helyi történetek, városi legendák a turizmus narratívájának alakítása során. Egy relatíve új jelenség a „közeli turizmus” (proximity tourism) [6], amikor helyiek olyan programokon és élményeken vesznek részt, amelyeket eredetileg a nemzetközi látogatók számára dolgoztak ki. Ezek közül az egyik legevidensebb példa a városi séták műfaja, mely 2008 óta Budapesten is növekvő népszerűségnek örvend (1. ábra). A városi séta egy komplex jelenség, amely nem csak a turizmus, kommunikáció, történelem és a földrajz tudományok szempontjából vizsgálható, hanem a városi térelmélet, a környezetpszichológia és a fenntarthatóság irányából is, az építészettudományok kontextusában. Ezt a jelenséget érdemes vizsgálni városépítészeti szempontból is. Épített környezeti neveléssel számos hazai szervezet foglalkozik, melyek közül a kutatás szempontjából is meghatározóak a Kortárs Építészet Központ (KÉK) programjai.

 

1. ábra: Helyi tematikus városi sétákat szervező cégek Budapesten, Facebook like-ok száma alapján (saját szerkesztés)

A kutatás célja, a megválaszolandó kérdések

 

A kutatás célja többek között a tematikus városi séták elhelyezése a 20. századi városépítészeti és térelméleti szakirodalom palettáján. Ennek eszközeként új metodológia kidolgozása is szerepel a célok között a városi identitás változásainak mérésére, hogy a városlakók helyi építészethez való kötődéséének vizsgálata lehetővé váljon. Végül a budapesti turizmus térbeli rendszerének elemzése és fejlesztésére történő javaslatok tétele is fontos eleme a kutatásnak. Az épített környezeti neveléshez kapcsolódó módszertanok gyakorlati alkalmazása a kutatással párhuzamosan zajlik a KÉK programjai és a BME Urbanisztikai tanszék oktatási keretein belül.

 

A kutatás hipotézisei szerint a tematikus városi sétáknak identitásformáló hatásuk van, ami a helyiek körében a városi identitás és a helyhez való személyes kapcsolat kialakításában fontos szeret játszik. Budapest heterogén városi szövete és történelmi rétegei különösen alkalmassá teszik a várost tematikus városi séták számára. A kutatás azt is vizsgálja, hogy az épített örökség újrafelfedezésének előmozdítása milyen lehetőségeket rejt magában a turisztikai térrendszer bővítése szempontjából, mivel a turisták azokat az autentikus helyeket keresik a városban, amelyeket a helyiek már a saját városi identitásuk részeként kezelnek.

Módszerek

Tematikus városi séták több lehetőséget is biztosítanak tudományos kutatáshoz kapcsolódó adatok felvételére. Egyrészt a séták maguk is a kutatás középpontjában vannak, így azok struktúrája, narratívája, térbeli és időbeli kiterjedése több ízben is vizsgálat alá van vonva.

A klasszikus kutatási módszertan részeként a séták során szociológiai és környezetpszichológiai kérdőíveken keresztül lehet a résztvevők társadalmi hátterét és helyidentitásának változását mérni.

Második eszközként az épített környezethez való viszony mérésére a séták során a látogatók által készített geo-lokalizált fotók kvantitatív és kvalitatív elemzésén keresztül adódik lehetőség [7]. Egy séta során készített fotók térbeli és mennyiségi eloszlása rávilágít az építészeti élmény intenzitására. Továbbá a fényképek tartalmát vizsgálva mélyebb betekintést lehet kapni arról, hogy milyen elemek, építészeti részletek, városi szituációk keltették fel a sétán résztvevők érdeklődését.

Szintén fontos adatbázisként lehet tekinteni a közösségi médiában nyilvánosan megosztott fényképekre, melyek adatainak elemzésével a turisták és a helyiek élményeinek tárgyát lehet térben és időben is megismerni, új trendek és tendenciák felfedezésével. Az Instagramra feltöltött nyilvános fotók adatait számítógépes algoritmusok segítségével tömegesen lehet letölteni. Ennek a „scraping” folyamatnak az eredményeként többek között a fotókat hashtagek alapján lehet elemezni, amely lehetőséget ad egyes épületek, városrészek, motívumok összehasonlító elemzésére.

Egy hasonló kontextusban itthon még nem használt új módszer az érzelmek mérése a séták során [8]. A sétán résztvevők hangulatát PPG szenzorokkal ellátott karkötők mérik, mely a helyadatokkal összevetve térben ad betekintést a séta során megnyilvánuló érzelmekkel kapcsolatban.

A hazai és a nemzetközi szakirodalom elemzésén túl interjúk készítésével egészítem ki a városi séták világáról alkotott képet. Szervezőkkel, sétavezetőkkel, résztvevőkkel és lokálpatriótákkal folytatott beszélgetések nagyban segítenek kialakítani a tematikus séták gyakorlati bemutatásának elkészítését.

A doktori kutatáshoz kapcsolódóan a KÉK egyik kurátoraként lehetőség nyílik kísérleti séták indítására és a fent leírt módszerek alkalmazására a KÉK Városi séták és Budapest100 programok keretében. Természetesen a BME Urbanisztika tanszék által oktatott tárgyak keretein belül is számos városi séta megszervezésére és kutatás folytatására biztosít helyet az egyetemi közeg.

 

Eddigi eredmények

 

A kutatás már a doktori képzés előtt elkezdődött, a KÉK Városi Séták projektvezetőjeként a gyakorlatban próbáltam ki a sétaszervezés és vezetés lehetőségeit. A doktori képzés első három évében több nemzetközi publikáció elkészítése is megtörtént.

 

Elsőként a szakirodalom elemzésével és a helyi, budapesti viszonyok bemutatásával foglalkozó kutatás zajlott. A COVID-19 járvány során felvett adatok izgalmas és nemzetközileg is új eredményeket mutattak a közeli turizmus fenntarthatóságával kapcsolatban a budapesti sétacégek tapasztalatai alapján. Ennek eredményei egy nemzetközi tudományos fórumon lettek bemutatva, majd az International Journal on Tour Guiding Research folyóiratban publikált cikkben történt meg a bevezető kutatás összefoglalása.

 

2. ábra: Vezetett séták száma 2018-2020. Forrás: Hosszúlépés (saját szerkesztés)

 

A geo-lokalizált fotók kvantitatív és kvalitatív elemzését a DOCONF 2021 konferenciára készült előadással és tudományos publikációval vezettem be a tematikus városi séták kontextusában. Két különböző stílusú szocialista lakótelep összehasonlító vizsgálatával sikerült bebizonyítani, hogy a sétán résztvevő látogatóknak egyrészt nagyobb élményt szerez az épületek díszítettsége, másrészt, hogy a sétán elhangzott információk tudatában megváltozik a helyhez való kötődésük.

 

3. ábra: Látogatói fotók térbeli elhelyezése a Kerepesi úti szocreál lakótelepen (saját szerkesztés)

 

Egy nagyszabású harmadik kutatás során 10 000 Instagramra feltöltött nyilvánosan elérhető fénykép elemzésével bizonyítottuk témavezetőmmel közösen jegyzett cikkben, hogy az építészeti-városi fesztiválok márkanév-teremtő képessége fenntartható módon a közösségi médián keresztül is képes trendeket beindítani. A Budapest100 fesztivál során készített fényképeket a szervezők kérésére #budapest100 taggel látják el a látogatók, így könnyen megtalálhatók a közösségi médiában, azonban a kutatás alapján 2019 óta olyan turista látványosságoknál készített képek is megkapják ezt a jelölést, amelyeknek nincs köze ehhez a fesztiválhoz. Szintén a kutatás eredményeként meg lehetett figyelni a visszatérő látogatók szerepét a trend alakulásában. A nemzetközi folyóiratban publikált kutatásra egy év alatt nyolc további kutatás hivatkozott, köztük az elmúlt év városi turizmus kutatását elemző átfogó cikk is [5].

 

 

4. ábra: #budapest100 trendek Instagram posztok alapján 2012–2022 között (saját szerkesztés)

 

A doktori kutatás jelenlegi fázisában több módszertan vegyes alkalmazása zajlik. A Budapest100 Sétanap során 2022-ben és 2023-ban is több száz kérdőívkitöltés elemzésével lehet képet kapni a résztvevők sétaélményéről. ÚNKP-kutatás keretein belül az Urbanisztika tanszék városi sétáinak történetét és gyakorlatát elemzem, illetve elsőéves építész hallgatók sétaélményének elemzése történik. A KÉK szervezésében gimnazisták számára szervezett városismereti programon keresztül lehet az épített környezeti oktatás gyakorlati oldaláról teljesebb képet kapni. Szintén folyamatban van a budapesti turizmus térrendszerének történeti fejlődését elemző kutatás régi térképek elemzésén keresztül, mely a mai helyzet értékelése mellett a tervezhetőséget is elősegíti.

 

Várható impakt, további kutatás

A különböző módszertanok alapján felvett adatok elemzésén keresztül a kutatás további célja az építészeti megismerés helyidentitásra kifejtett hatásának vizsgálata. Nemzetközi folyóiratokban folyamatosan közlöm kutatásom eredményeit, és disszertációm is angol nyelven készül. A képzés végéig még több külföldi tanulmányút (USA, Franciaország, Németország) is tervezve van, melyek során nemzetközi esettanulmányok elkészítése a cél. A kutatás legnagyobb várható impaktja a gyakorlatban is alkalmazható városfejlesztési eszköz, amely a helyiek számára szervezett tematikus séták identitásformáló hatásában rejlik.

 

Saját publikációk, hivatkozások, linkgyűjtemény

Kapcsolódó saját publikációk listája.

 

Kádár, B., & Klaniczay, J. (2022). Branding Built Heritage through Cultural Urban Festivals: An Instagram Analysis Related to Sustainable Co-Creation , in Budapest. Sustainability, 14(9), 5020. https://doi.org/10.3390/su14095020 WoS, Scopus, Q1

 

Klaniczay, J. (2022). The Resilience of Proximity Tourism During the Pandemic: Local Walking Tours of Budapest. International Journal of Tour Guiding Research, 3(1), 3. https://arrow.tudublin.ie/ijtgr/vol3/iss1/3/

 

Klaniczay, J. (2021). Measuring the Architectural Experience: Comparing the ’50s and the ’70s using Urban Walking Tours. In Benkő, M. (Ed.), DOCONF2021 - Facing post-socialist urban heritage: Proceedings (pp. 194–205). BME Department of Urban Planning and Design. http://doconf.architect.bme.hu/2021-proceedings/

 

Klaniczay, J. (2022). 14+ Budapest: Városi Séták Gimnazistáknak 2022. Építészfórum. https://epiteszforum.hu/14-budapest-varosi-setak-gimnazistaknak-2022

 

Klaniczay, J. (2020). Páratlan Budapest – Városi séták a környékeden. Építészfórum.

https://epiteszforum.hu/paratlan-budapest-varosi-setak-a-kornyekeden

 

Klaniczay, J., & Dávid, D. (2020). 14+ Budapest: a KÉK Városi Séták gimnáziumi programja. Építészfórum.

https://epiteszforum.hu/14-budapest-a-kek-varosi-setak-gimnaziumi-programja

 

 

Linkgyűjtemény

 

BME Urbanisztika tanszék

Kortárs Építészeti Központ – KÉK

Budapest100

KÉK Városi Séták

 

Hivatkozások listája

 

[1] Proshansky, H. M. (1978). The city and self-identity. Environment and behavior, 10(2), 147-169.

[2] Lynch, K. (1964). The image of the city. MIT Press.

[3] Jacobs, J. (2016). The death and life of great American cities. Vintage.

[4] Ashworth, G., & Page, S. J. (2011). Urban tourism research: Recent progress and current paradoxes. Tourism management, 32(1), 1-15.

[5] Page, S. J., & Duignan, M. (2023). Progress in Tourism Management: Is urban tourism a paradoxical research domain? Progress since 2011 and prospects for the future. Tourism Management, 98, 104737.

[6] Diaz-Soria, I. (2017). Being a tourist as a chosen experience in a proximity destination. Tourism Geographies, 19(1), 96-117.

[7] Kádár, B. (2014). Measuring tourist activities in cities using geotagged photography. Tourism Geographies, 16(1), 88-104.

[8] Shoval, N., & Ahas, R. (2016). The use of tracking technologies in tourism research: the first decade. Tourism Geographies, 18(5), 587-606.

 

 

.