|
BMe Kutatói pályázat |
|
A háztartási és ipari eredetű szennyvizek jelentős mennyiségű toxikus anyagot, nehézfémet tartalmazhatnak, ezért e vegyületek szelektív kimutatására alkalmas szenzormolekulák és szelektív megkötésére alkalmas szelektormolekulák kifejlesztése nagy jelentőséggel bír. Kutatómunkám során akridonegységet tartalmazó 18-korona-6-éter alapú szenzormolekulák szintézisét valósítottam meg, melyek komplexképző tulajdonságát UV–látható és egykristály röntgendiffrakciós módszerekkel vizsgáltuk.
A BME Szerves Kémia és Technológia Tanszékén a Szupramolekuláris Kémia Kutatócsoportban Dr. Huszthy Péter vezetésével koronaéter-alapú, kationok komplexálására alkalmas szenzormolekulákkal, valamint primer aminok elválasztására alkalmas szelektormolekulákkal kapcsolatos kutatásokat végzünk. Az előállított vegyületek komplexképző tulajdonságát a Richter Gedeon Nyrt-vel, az MTA TTK Enzimológiai Intézettel és a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékkel együttműködve vizsgáljuk.
A szupramolekuláris kémia a nem kovalens kötőerőkkel összetartott molekulatársulások keletkezésével, tulajdonságaival, valamint felhasználási lehetőségeivel foglalkozik [1]. Ezen molekulatársulások létrejötte a molekuláris felismerés jelenségén alapul, mely során egy gazdamolekula az őt körülvevő vendégmolekulák halmazából szelektíven kiválaszt egy adott molekulát, majd vele másodlagos kötőerőkkel (pl.hidrogén-híd) összetartott, rendezett szerkezetet, komplexet alkot. Ennek az élő természetben általánosan előforduló jelenségnek szemléletes példája a természetes ionhordozók (pl. K+ szelektív Valinomicin) szelektív fémionmegkötő képessége és transzportja a biológiai membránokon keresztül (1. ábra A,B).
1. ábra
A Nobel-díjas Charles Pedersen munkássága rávilágított arra [2], hogy a molekuláris felismerés jelensége nem csupán az élő szervezetek sajátsága, hanem szintetikus makromolekulákkal – az általa elsőként szintetizált és vizsgált koronaéterekkel – is kiváltható. Pedersen felismerte, hogy a koronaéterek üregméretüktől függően eltérő stabilitású komplexeket képeznek kémiailag hasonló fémionokkal. A koronaéterek komplexképző tulajdonsága a poliéter makrogyűrű méretének, valamint a heteroatomok minőségének változtatásával finomhangolható. Triciklusos heteroaromás egység (pl. akridon gyűrű) makrociklusba történő beépítésével a konformáció merevsége növelhető (1. ábra C), amely szintén a szelektivitás növekedését eredményezi. Továbbá az aromás gyűrűrendszer a komplex stabilitását növelő, π–π és kation–π kölcsönhatások kialakítására is képes. Emellett az akridon egységet tartalmazó koronaéterek komplexképző tulajdonsága, fluoro- és kromogén sajátságuk révén UV–látható és fluoreszcencia spektroszkópiával is vizsgálható.
Az ionszenzorok fejlesztése széleskörű alkalmazhatóságuk (gyógyszer- és növényvédőszer és illatszeripar) miatt nagy jelentőségű, segítségükkel például fémionokkal szennyezett vizekben a fémionok kimutathatók, mennyiségük mérhető [3]. Ezért kutatómunkám egy részében akridon egységet tartalmazó 18-korona-6-éter típusú szenzormolekulák szintézisét tűztük ki célul, melyek komplexképző tulajdonságát UV–látható spektroszkópiás módszerrel vizsgáltam [4]. A fémionnal történő komplexképzés mechanizmusát részletesebben is tanulmányozni kívántuk egykristály röntgendiffrakcióval (XRD) [5].
Az optikailag aktív vegyületek enantiomerjei jelentősen eltérő farmakológiai hatással rendelkezhetnek, ezért lényeges ezen élettani szempontból fontos szerves vegyületek enantiomer arányának pontos meghatározása. Az erre alkalmas módszerek közül az egyik leggyakrabban használt a királis állófázisokon (CSP) végzett nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia (HPLC). Ezért csoportunkban számos akridin és piridin egységet tartalmazó 18-korona-6-éter szelektormolekula-alapú állófázis előállítását kívántuk megvalósítani, amelyek enantiomerelválasztó képességét HPLC módszerrel a Richter Gedeon Nyrt-ben vizsgáltuk [6-9]. Az enantiomer megkülönböztetőképesség-hátterét is szerettük volna feltérképezni, ezért előállítottuk egy akridino-18-korona-6-éter és a biológiai szempontból is jelentős 1-(1-naftil)-etilamin mindkét enantiomerével képzett diasztereomer komplexeit egykristály-röntgendiffrakciós mérés céljából [10].
A vegyületek szintézise során preparatív szerves kémiai módszereket alkalmaztunk. A reakciók lefutását és végbemenetelét vékonyréteg-kromatográfiás módszerrel követtük. Az anyagok tisztítására oszlopkromatográfiát, átkristályosítást, illetve eldörzsölést alkalmaztunk. Az anyagok tisztaságának ellenőrzésére vékonyréteg-kromatográfiát, olvadáspontmérést, illetve optikai forgatóképesség-mérést használtunk. Az előállított vegyületek szerkezetét spektroszkópiai módszerekkel (IR,
1H- és 13C-NMR,
LC-MS), valamint elemanalízissel igazoltuk. Az előállított szenzorvegyületek fémionokkal szemben mutatott komplexképzési tulajdonságait UV–látható spektroszkópiával tanulmányoztuk, acetonitril oldószerben. Az UV–látható spektroszkópia azon alapul, hogy a 10–780 nm hullámhosszúságú fényt bizonyos funkciós csoportokkal rendelkező vegyületek elnyelik, abszorbeálják, így rájuk jellemző abszorbancia–hullámhossz spektrumok rögzíthetők. Amennyiben a vizsgált vegyület komplexet képez valamelyik fémionnal, a komplex abszorbancia spektruma eltér, esetleg valamelyik irányba el is tolódik az alap abszorbanciaspektrumhoz képest. A komplexképzés erősségét jellemző stabilitási (egyensúlyi) állandót numerikus módszerekkel, illetve a globális nemlineáris regressziós módszert alkalmazó ReactLab Equilibria™ programmal határoztuk meg.
A szelektormolekulák enantiomer megkülönböztetőképességét nagy hatékonyságú folyadékkromatográfiával vizsgáltuk. Ehhez először a szelektormolekulát kovalens kötésekkel szilikagél hordozóhoz rögzítettük, az így módosított szilikagélből szuszpenziót (szilárd anyag és oldószer keveréke) készítettünk, majd 500 bar nyomás mellett egy üres HPLC-oszlopba töltöttük (ez az ún. zagytöltés módszere). A rögzítés lehetővé teszi a szelektor újrafelhasználhatóságát, és biztosítja a makrociklus szelektivitását a komplexképzésben.
Egy HPLC-oszlopot alternatív úton is előállítottunk a folyamatos áramlásos kémia alkalmazásával; ekkor a szilikagélhez való rögzítésre alkalmas vegyület oldatát, magas hőmérsékleten és nagy nyomáson, folyamatos áramban áramoltattuk a szelektort nem tartalmazó szilikagéllel töltött HPLC-oszlopon keresztül, így kiépült a kovalens kötés a szilárd hordozó és a koronaéter között. A kész oszlopokat HPLC készülékkel vizsgáltuk poláris oldószerek alkalmazásával (ez a fordított fázisú módszer). A komponensek elkülönülésének alapja, hogy azok vándorlási sebessége megfelelő körülmények esetén eltérő, ezért az elválasztás során alkalmazott oszlopról eltérő időben távoznak. A királis kromatográfiában a szelektormolekula az elválasztandó királis vegyületek enantiomerjeivel eltérő stabilitású komplexeket képez, így azok elkülönítése lehetővé válik.
Az ionszelektivitás és az enantiomerszelektivitás mechanizmusának feltérképezése céljából a vizsgált koronaéterekből és a komplexált vendégmolekulákból, különböző oldószerek felhasználásával, néhány tizedmilliméter kiterjedésű kristályt képeztünk, amelyeket egykristály-röntgendiffrakciós módszerrel vizsgáltunk (XRD). A módszer azon alapszik, hogy a röntgensugarak a kristályokon áthaladva diffrakciót szenvednek, mivel a hullámhosszuk (10-10–10-13 m) összemérhető a kristályban lévő rácssíkok közötti távolsággal. Különböző összefüggések felhasználásával az ismeretlen szerkezetű egykristály atomjainak térbeli elrendeződése meghatározható. Ebből pedig következtetni lehet a szelektív komplexképzés alapjául szolgáló másodlagos kölcsönhatásokra is.
Doktori munkám egy részében akridonegységet tartalmazó 18-korona-6-éter típusú szenzormolekulák szintézisével foglalkoztam. Az 1 és 2 potenciális kationszenzorok (2. ábra A) szintézise során kilenc új intermediert állítottam elő [4]. A szenzorok kilenc fémion perklorátsóval szemben mutatott ionszelektivitását UV–látható spektroszkópiával tanulmányoztam, az 1 vegyület ólomionra bizonyult szelektívnek (2. ábra B). Az ólomionnal való komplexképzés mechanizmusának feltárása érdekében az 1 szenzormolekula ólomiont tartalmazó acetonitriles oldatából sikerült röntgenkrisztallográfiai vizsgálatokra alkalmas egykristályt növesztenem [5]. Az XRD-vizsgálatokat az MTA TTK Enzimológiai Intézettel és a BME Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszékkel együttműködve végeztük. A vizsgálatok azt mutatták, hogy a koronaéter két, egymással dinamikus egyensúlyban lévő, (tautomer) formában van jelen. Az egyik vegyület akridon formában maradt és egy vízmolekulát komplexál, a másik pedig hidroxi-akridin formává rendeződött át és ólomiont komplexál (2. ábra C, a kristályban két perklorát ellenion is jelen van).
2. ábra
Munkám második felében királis állófázisok előállításával foglalkoztam. Részt vettem egy piridino-18-korona-6-éter alapú állófázis vizsgálatában [6]. Sikeresen szintetizáltam öt akridinegységet tartalmazó szelektormolekulát, az (R,R)-3 és (R,R)-4 vegyületekből királis állófázisokat alakítottam ki (3. ábra A, B) [7–9].
3. ábra
A vegyületek protonált primer aminokkal szemben mutatott enantiomermegkülönböztető-képességét a Richter Gedeon Nyrt-ben vizsgáltuk. Elsősorban biológiai jelentőségű aminok sóit választottuk el; példaként emelném ki az 1-(1-naftil)etilamint [1-NEA,
3. ábra C], amelyet az iparban heterogén fázisú (vagyis két vagy több, egymással eltérő fázisban lévő anyag pl. szilárd-folyadék) reakciókban szokták alkalmazni a reakció gyorsítására katalizátorként. Emellett egyes származékai szívritmus-szabályzó és helyi érzéstelenítő hatással rendelkeznek, így nagy fontosságú a kiinduló anyag megfelelő minősége. Valamennyi vizsgált vegyület esetében nagy szelektivitást és alapvonal-elválást tapasztaltunk (3. ábra C). Kidolgoztunk egy új módszert királis állófázisok előállítására, az (R,R)-3 vegyületet a folyamatos áramlásos kémia segítségével is szilárd hordozóhoz rögzítettük [8].
Sikeresen előállítottam az [(R,R)-3-mal analóg] (R,R)-8 az 1-NEA mindkét enantiomerével képzett diasztereomer sóját röntgendiffrakciós mérés céljából (4. ábra), így vizsgálni tudtuk a HPLC oszlopon történő enantiomermegkülönböztetés mechanizmusát. A HPLC mérésekhez hasonlóan itt is heterokirális preferenciát tapasztaltunk, vagyis az (R,R)-8 az (S)-1-NEA-val képzett stabilabb komplexet (4. ábra) [10].
4. ábra
Doktori munkám során koronaéter típusú, akridonegységet tartalmazó szenzormolekulákat és akridinegységet tartalmazó szelektormolekulákat állítottam elő. Eredményeinket öt nemzetközi folyóiratban megjelent közleményben foglaltuk össze, további két közlemény bírálata folyamatban van. A kutatások nemzetközi (CRP/HUN14-01 ICGEB Research Grant) és hazai (OTKA K112289, K109486, TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KMR-2010-0002) pályázatok részét képezik.
Célul tűztük ki az 1 szenzor lipofil (hidrofób) oldalláncokkal ellátott származékainak előállítását, mely vegyületekből ionszelektív elektródot tervezünk készíteni, így ezek segítségével ólommal szennyezett vízben az ólomionok kimutatása mellett, a koncentráció mérése is megoldható lenne. További céljaink között szerepel az (R,R)-5, (S,S)-6 és (S,S)-7 vegyületekből királis állófázisok kialakítása az áramlásos kémia alkalmazásával.
Kapcsolódó saját publikációk listája.
[A] Németh T, Kormos A, Tóth T, Balogh Gy T, Huszthy P
Monatshefte für Chemie 2015, 146: (8) pp. 1291–1297.
[B] Németh T, Golcs Á, Leveles I, Tóth T, Vértessy B G, Huszthy P
Structural Chemistry 2015, 26: (5) pp. 1467–1471.
[C] Lévai S, Németh T, Fődi T, Kupai J, Tóth T, Huszthy P, Balogh Gy T
Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis 2015, 115: pp. 192–195.
[D] Németh T, Lévai S, Kormos A, Kupai J, Tóth T, Balogh Gy T, Huszthy P
Chirality 2014, 26:(10) pp. 651–654.
[E] Németh T, Lévai S, Fődi T, Kupai J, Túrós Gy, Tóth T, Huszthy P, Balogh Gy T
Journal of Chromatographic Science 2015, 53:(3) pp. 431–435.
[F] Németh T, Dargó G, Petró J L, Krámos B, Béni Z, Nagy J, Balogh Gy T, Huszthy P,
Tóth T előkészületben a Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis
folyóirathoz történő benyújtásra
[G] Tóth T, Németh T, Leveles I, Vértessy B G, Huszthy P előkészületben a
Structural Chemistry folyóirathoz történő benyújtásra
Linkgyűjtemény
Hivatkozások listája
[1] Steed J W, Atwood J L, Supramolecular Chemistry
2009, Wiley, 2nd edition.
[2] Pedersen C J Journal of the American Chemical Society 1967, 89, 2495–2496.
[3] Chemosensors of Ion and Molecule Recognition; Desvergne J P, Czarnik A W, Eds.
NATO ASI Series C; Kluwer: Dordrecht, The Netherlands,
1997, Vol. 492.
[4] Németh T, Kormos A, Tóth T, Balogh Gy T, Huszthy P
Monatshefte für Chemie
2015, 146: (8) pp. 1291–1297.
[5] Németh T, Golcs Á, Leveles I, Tóth T, Vértessy B G, Huszthy P
Structural Chemistry 2015, 26: (5) pp. 1467–1471.
[6] Lévai S, Németh T, Fődi T, Kupai J, Tóth T, Huszthy P, Balogh Gy T
Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis 2015, 115: pp. 192–195.
[7] Németh T, Lévai S, Kormos A, Kupai J, Tóth T, Balogh Gy T, Huszthy P
Chirality 2014, 26:(10) pp. 651–654.
[8] Németh T, Lévai S, Fődi T, Kupai J, Túrós Gy, Tóth T, Huszthy P, Balogh Gy T
Journal of Chromatographic Science 2015, 53:(3) pp. 431–435.
[9] Németh T, Dargó G, Petró J L, Krámos B, Béni Z, Nagy J, Balogh Gy T, Huszthy P,
Tóth T előkészületben a Journal of Pharmaceutical and Biomedical Analysis
folyóirathoz történő benyújtásra
[10] Tóth T, Németh T, Leveles I, Vértessy B G, Huszthy P előkészületben a
Structural Chemistry folyóirathoz történő benyújtásra