Vásárhelyi Pál Építőmérnöki és Földtudományok Doktori Iskola 

BME ÉPK, Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék

Témavezető: Dr. Kopecskó Katalin

Cement kiegészítő anyag-tartalom hatása a cementek kémiai ellenálló képességére

A kutatási téma néhány soros bemutatása

Kutatásom során két cementkiegészítő anyagnak (metakaolin, szilikapor) a cementbázisú kötőanyagok mikroszerkezetére gyakorolt hatásával foglalkozom. Vizsgálom, hogy azok a cementbázisú építőanyagok (habarcs, beton), melyek kiegészítőanyagot tartalmaznak, hogyan viselkednek agresszív (savas: kénsav, ecetsav) közegek hatására. A kutatás eredményeiből hatékonyabb alkalmazási lehetőségeket (optimális adagolás, felhasználási körülmények) határozok meg a gyakorlati felhasználás számára. Kutatásom interdiszciplináris, mivel két tudományterület (vegyészmérnöki, valamint építőmérnöki) ismeretanyagát használom fel ahhoz, hogy új tudományos eredményt hozzak létre.

 

A kutatóhely rövid bemutatása

A kísérletek nagy részére a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kara Építőanyagok és Magasépítés, valamint Geotechnika és Mérnökgeológia Tanszék Anyagvizsgáló laboratóriumaiban került sor. A gázadszorpciós mérések a Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar Fizikai Kémia és Anyagtudományi Tanszékének Felületkémiai Laboratóriumában, míg a pásztázó elektronmikroszkópos felvételek a Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszéken lettek elvégezve.

 

A kutatás történetének, tágabb kontextusának bemutatása

Cementet, illetve a cementkiegészítő anyagokat már az ókori rómaiak is használtak (1. ábra), de alkalmazásukat a Római Birodalom bukása után egészen a 18-19. századig szinte teljesen elfelejtették a korabeli építőiparban. A 19. század második felében kezdték el újra jelentős mértékben gyártani/felhasználni mind a cementet, mind a cementkiegészítő anyagokat.

1. ábra: Pont du Gard római kori viadukt Franciaországban [1]

Kiegészítőanyagnak az olyan anyagokat hívjuk, melyekkel helyettesíthető a cement egy meghatározott hányada. Ez azért lényeges, mert ezen anyagok nagy része ipari melléktermék (vaskohászat, erőművi pernye, szilíciumgyártás, üveg-újrahasznosítás), ezáltal megvalósul egyfajta hulladékhasznosítás; másrészt alkalmazásukkal a felhasznált cement mennyisége, és ezzel együtt annak gyártása is csökkenthető. Jelenlegi ismereteink szerint a világ összes szén-dioxid-kibocsátásának 7%-a (!) a cementgyártásnak tulajdonítható. Környezetvédelmi szempontból ez nem hagyható figyelmen kívül (2. ábra) [2].

2. ábra: Cementgyár Kínában (Reuters/Stringer, 2007) [3]

Újabban a klímaváltozás miatt lehulló csapadék intenzív, egyenetlen eloszlású, amit a jelenleg használatban lévő csatornarendszerek, szennyvíztelepek sok esetben nem tudnak fogadni. Emiatt több új csatornarendszer és szennyvíztisztító telep építése válik szükségessé, amelynek gazdaságos kivitelezése szinte kizárólag kiegészítőanyagot is tartalmazó műtárgyakkal valósítható meg, mivel az eddig használt műgyantabevonatok költségesek, és folyamatos rekonstrukcióra szorulnak [4]. Ahhoz, hogy a kiegészítőanyagokat hatékonyan tudjuk alkalmazni, tudnunk kell, hogy azok milyen speciális tulajdonságokat kölcsönöznek a felhasználásukkal készült szerkezeteknek. Az anyagok eltérő szemcsemérete miatt tömörebb, kompaktabb szerkezetek hozhatók létre, valamint egyes reakciótermékek jóval ellenállóbbak a korrozív környezeti hatásokkal szemben. Ezek vizsgálata nagyon fontos, hogy optimálisan lehessen felhasználni a kiegészítőanyagokat, mert túlzott mennyiségben való alkalmazásuk akár még káros is lehet.

 

A kutatás célja, a megválaszolandó kérdések

A kiegészítőanyagok használata a gyakorlatban egyre elterjedtebb. Sikeres alkalmazásukhoz elengedhetetlen, hogy pontosan ismerjük, milyen folyamatok, kémiai átalakulások játszódnak le a cementmátrixban. A kutatás során megválaszolandó kérdések a következők:

●     Hogyan befolyásolja a cementkiegészítő anyagok használata a mikroszerkezetet?

A kiegészítőanyagok szemcsemérete eltér a cementétől, többnyire kisebb. Egyfajta tömörítő hatás alakul ki, vagyis a kisebb szemcsék kitöltik a nagyobb szemcsék közötti helyeket. Ez a tömörödés nagyobb ellenállású rendszert eredményez, ugyanis nehezebben jutnak be a szerkezetbe a támadó ágensek. A kutatás során azt vizsgálom, hogy milyen mértékű ez a tömörödés, illetve milyen mértékű „támadásnak” tud ellenállni a rendszer (ehhez kapcsolódnak a savban végzett kísérletek is, lásd később).

●     Hogyan befolyásolja a cementhidratáció mechanizmusát a cementkiegészítő anyagok alkalmazása?

A kutatás erre irányuló célja a különböző típusú és mennyiségű kiegészítőanyagok hatásának meghatározása a cement hidratációs folyamatára. A hidratáció az a folyamat, mely közvetlenül hatással van a szilárdságra, ezáltal a cementbázisú kötőanyaggal készült műtárgyak tartósságára [5,6].

●     Mi az az optimális adagolás, amely még nem okoz káros hatásokat (aggregátumok, mikrorepedések, zsugorodás stb.) a szerkezetben?

A kutatás másik célja az optimális adagolás meghatározása. Ismerni kell a kiegészítőanyagok felhasználhatóságának mértékét, mivel egy bizonyos adagolás felett elveszítik előnyös tulajdonságaikat, vagy akár negatív hatással is lehetnek a velük készült rendszerre.

●     Hogyan viselkednek a kiegészítőanyagot tartalmazó próbatestek (cementkő, habarcs) speciális (savas) körülmények között (hosszú távon, pl. 360 nap alatt)?

A környezeti hatások modellezése céljából a próbatesteket eltérő körülmények között tároltam (levegő, víz, ecetsav-pH=3 kénsav-pH=1). Így információt kaptam a kiegészítőanyagot tartalmazó cementekkel készült próbatestek kémiai ellenálló képességéről.

 

Módszerek

A kísérleteket cementpép-, illetve habarcs próbatesteken végeztem. A cementpép próbatestek CEM I 42,5 N típusú portlandcementből, metakaolinból (MK) és/vagy szilikapor (SF) kiegészítőanyagokból készültek víz felhasználásával. A habarcs próbatestek ugyanazon anyagok felhasználásával készültek 0/4 mm nagyságú adalékanyag hozzáadásával.

A próbatestek szabvány szerinti vegyes tárolást (7 napig meszes vízben, majd 21 napig levegőn, klímakamrában) követően kerültek az előre meghatározott kísérleti közegekbe (levegő/klímakamra, meszes víz, ecetsavas oldat/pH=3, kénsavas oldat/pH=1) (3-4. ábra).

Cementpépminták esetében 360 napos, míg habarcs próbatestek esetében 180 napos korig történtek a vizsgálatok. Így követtem nyomon a mikroszerkezetben végbement változásokat, illetve a hidratációs folyamatokat.

3. ábra: Cementpép próbatestek tárolása korrozív körülmények között (jobbra: ecetsavas tárolás-pH=3; balra: kénsavas tárolás- pH=1) [saját felvétel]

4. ábra: Habarcs próbatestek kénsavban (balra), ecetsavban (jobbra) [saját felvétel]

 

Cementpép próbatestek esetében a következő vizsgálatokra került sor.

1. Nitrogénadszorpciós vizsgálat. A vizsgálat lényege, hogy 2-100 nm mérettartományban információt kapjunk a cementpép-rendszerek mikroszerkezetéről (pórusméret, pórusméret-eloszlás, pórusalak stb.), illetve annak változásáról. Ezzel a nagyságrenddel a gyakorlatban keveset foglalkoznak, holott az itt végbemenő változások, átalakulások jelentős hatással vannak a szerkezet egészére nézve.

2. Anyagsűrűség-, testsűrűség-vizsgálat; kapilláris vízfelszívás; teljes porozitás meghatározása. Alapvizsgálatok, a tömegösszetételi tulajdonságokról adnak információt.

3. Derivatográfia és röntgendiffrakció. Ezek a vizsgálatok a fázisösszetételi tulajdonságok meghatározására szolgálnak. Segítségükkel nyomon lehet követni, hogy miként zajlik a hidratációs folyamat, és hogyan változnak a hidrátfázisok, a mikroszerkezet. Ez fontos, ugyanis a fázisváltozás hatással van a szilárdságra, tartósságra és számos egyéb tulajdonságra is (5. ábra). A savas közegben tárolt próbatestek rétegekben degradálódnak. Ezeknek a rétegeknek az összetételét is derivatográffal, illetve röntgendiffrakcióval vizsgáltam

4. Pásztázó elektronmikroszkópos vizsgálat. Sav hatására a próbatestek jelentős mértékben degradálódtak. Az elektronmikroszkópos felvételek elemzésével a tönkremeneteli folyamatot tudtam elemezni, illetve ennek segítségével is a korrodált rétegek összetételéről kaptam további információkat. Ez egészíti ki a derivatográfiás, illetve a röntgendiffrakciós eredményeket.

 

5. ábra: MOM Q-1500 derivatográf [saját felvétel]

Habarcs próbatestek esetében az alábbi vizsgálatokra került sor.

1. Frisshabarcs/konzisztencia vizsgálata (MSZ EN 1015-3 szabvány alapján). Ez a vizsgálat a habarcs bedolgozhatóságáról ad információt. Ennek a gyakorlatban van jelentősége, ugyanis nem mindegy, hogy a kiegészítőanyagot tartalmazó keverék mennyi idő alatt és mekkora energiaráfordítással dolgozható be/tartható el/használható fel.

2. Szilárdsági vizsgálatok (MSZ EN 1015-11 szabvány alapján). Meghatároztam a megszilárdult próbatestek szilárdságát szabványos körülmények között. Ennek szintén gyakorlati jelentősége van: így adható meg, hogy az adott keverék milyen körülmények között alkalmazható (mekkora erőhatást, terhelést bír ki hajlításra, nyomásra) (6. ábra).

6. ábra: Hajlító-húzószilárdság és nyomószilárdság vizsgálat [saját felvétel]

 

Eddigi eredmények

 

Cementpép próbatestek

Gázadszorpciós vizsgálat segítségével megállapítottam, hogy 2-100 nm-es mérettartományban a kiegészítőanyagok hatással vannak a cementbázisú kötőanyagok mikroszerkezetére. A vizsgálatok során felvett izotermák szűkülő hiszterézishurkai bizonyítják, hogy a próbatestek szerkezete az idő előrehaladtával „finomodik”, tömörebbé válik, vagyis a pórusok szűkebbé válnak. Ezenkívül változik a teljes pórustérfogat és a fajlagos felület is. Az adszorpcióval vizsgált minták egy részét 28 és 360 napos koruk között szárazon, míg másik részét vízben tároltam. Az izotermán látszik, hogy a tárolási körülménynek az egyik esetben (MK10 jelű minta, 8a. ábra) nincs jelentős hatása, míg más mintáknál a különbség valamivel szembetűnőbb (SF15, 8b. ábra).

8. ábra: Kiegészítőanyagot tartalmazó cementpép minta nitrogén adszorpciós izotermái 28, illetve 360 napos korban (víz, levegő) (a: MK10; b:SF15)

Ennek okai a végbemenő kémiai és fizikai átalakulások, vagyis azok a fázisösszetételi változások, melyeket a már említett termoanalitikai, illetve röntgendiffrakciós módszerekkel vizsgáltam. Az eredmények alapján elmondható, hogy több fontos hidrátfázis is másként fejlődik (gyorsaság, méret, sűrűség, gyakoriság) kiegészítőanyag hatására, mint anélkül (vagyis, csak tisztán cementet tartalmazó próbatest esetében) (9. ábra).

9. ábra: A hidratáció fejlődése a CEM I. 42,5 N normál szilárdulású portlandcement pépmintákon metakaolin (MK) nélkül (balra) és metakaolinnal (jobbra), a kor függvényében, röntgendiffrakcióval vizsgálva, 1, 7, 28, 120, 180, 360 napos korban

Jelmagyarázat: E - ettringit, P - portlandit, C - klinkerek

A savas közegben tárolt próbatestek esetében azt vizsgáltam, hogy sav hatására hogyan degradálódnak. A próbatestek rétegesen mentek tönkre (10. ábra). Ezeket a rétegeket szétválasztottam és termoanalitikai, illetve röntgendiffrakciós vizsgálatnak vetettem alá őket. Ennek az volt a célja, hogy megtudjam, mely komponensek milyen sorrendben lépnek reakcióba a savval, illetve, hogy a kiegészítőanyag-tartalom befolyásolja-e a savhatással szembeni ellenálló képességet. Ezen vizsgálatok eredményeit pásztázó elektronmikroszkópos felvételekkel is alátámasztottam. A 11. ábrán jól elkülöníthető a két korrodált réteg.

10. ábra: Sav hatására rétegesen degradálódott próbatestek (jobbra: ecetsavban tárolt próbatest; balra: kénsavban tárolt próbatest) [saját felvétel]

 

11. ábra: Pásztázó elektronmikroszkópos felvétel kiegészítőanyagot tartalmazó cementpép próbatestről (MK17, ecetsav, 360 nap) [saját felvétel]

Habarcs próbatestek

Frisshabarcs/konzisztencia vizsgálata segítségével megállapítottam, hogy a kiegészítőanyagot tartalmazó friss habarcsok bedolgozhatósága nagyban eltér a referencia-, csak cementet tartalmazó habarcshoz képest. Oka, hogy a kiegészítőanyagok szemcsemérete és szemcsealakja is lényegesen különbözik a cementétől. A metakaolinnak lemezes, a szilikapornak szabályos gömb alakja van, míg a cementszemcsék egyenetlen, szabálytalan felülettel rendelkeznek.

Szilárdsági vizsgálatok alapján elmondható, hogy a kiegészítőanyagot tartalmazó minták hajlító-húzószilárdsága minden esetben nagyobb, mint a referenciamintáké. A nedvességtartalom hatással van a nyomószilárdságra, ugyanis különbség figyelhető meg a levegőn, illetve a vízben tárolt minták nyomószilárdsági értékei között. Ennek magyarázata, hogy a vízzel telített, porózus próbatest kapillárisaiban lévő víz vizsgálat közben nyomás alá kerül, és a víz összenyomhatatlansága miatt ez a keresztirányú alakváltozásokat megnöveli. Ennek következtében a tönkremenetel kisebb nyomóerőnél következik be.

Vízfelvétel- és testsűrűség-vizsgálatokból megállapítottam, hogy a szárazon tárolt próbatestek vízfelvétele minden habarcskeverék esetén nagyobb volt, mint a vízben tárolt (majd kiszárított) próbatesteké. A szárazon tárolt minta zsugorodik (mikrorepedések jelennek meg), ezáltal nő a porozitása és vízfelvétele, ezenkívül a hidratáció is korlátozott. A vízben tárolt minta esetén a hidratáció folyamatos, és az idő előrehaladtával csökken az áteresztőképessége is.

A kloridion-migrációs vizsgálat eredménye az, hogy a minta öregedésével a kloridion-behatolás mértéke csökken. Ez arra utal, hogy a minták porozitása is csökken, a hidráttermékek képződése folyamatos. Megállapítható, a kiegészítőanyag-tartalom csökkenti az áteresztőképességet, vagyis a diffúziós együttható értékét.

 

Várható impakt, további kutatás

A további kutatás a kiegészítőanyagok gyakorlati alkalmazásának optimalizálására koncentrálódik. Ide tartozik az optimális adagolás meghatározása, a különböző kiegészítőanyagok legmegfelelőbb alkalmazhatósági területeinek definiálása. Ehhez elengedhetetlen, hogy vizsgálatokat végezzek valós körülmények között (szennyvíztelepek, csatornák). Az eredményeket felhasználva további cél egy olyan numerikus modell megalkotása, amely lehetővé teszi a kiegészítőanyagokkal való pontosabb szerkezettervezést.

A kutatás jelentőségét bizonyítja, hogy eredményei szerves részét képezik egy jelenleg futó OTKA kutatásnak, illetve a téma szorosan kapcsolódik egy NVKP kutatáshoz is. Az eredmények felhasználásával született cikkek díjazott írások („Best Paper Award”-Kolozsvár, 2012), továbbá több szakmai cikk áll lektorálás alatt különböző nemzetközi szakmai folyóiratoknál.

 

Kapcsolódó saját publikációk listája

●      Kopecskó Katalin, Mlinárik Lilla, Lublóy Éva, Salem G Nehme, Balázs L György: A beton kémiai ellenálló képességének fokozása, In: Köllő Gábor (szerk.) XXII. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia. 236 p., Csíksomlyó, Románia, 2018.05.31–2018.06.03. Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), pp. 106–112.

●      Lilla Mlinárik, Katalin Kopecskó: The influence of combined application of two SCMs on the corrosion and acid attack durability of mortars PERIODICA POLYTECHNICA-CIVIL ENGINEERING 61:(2) pp. 313–321. (2017)

●      Kopecskó Katalin, Mlinárik Lilla: Fázisanalitikai módszerek szerepe a cementkő kémiai ellenálló képességének vizsgálatában, In: Köllő Gábor (szerk.) XX. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia: ÉPKO 2016, 20th International conference on civil engineering and architecture, Csíksomlyó, Románia, 2016.06.01–2016.06.05. Kolozsvár: Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT), pp. 125-129.

●      Lilla Mlinarik, Katalin Kopecskó: Influence of severe acidic circumstances on hydration and microstructure of cementitious materials, In: Koichi Maekawa, Akio Kasuga, Jun Yamazaki (szerk.) Proceedings of 11th fib International PHD Symposium in Civil Engineering . 927 p. Tokyo, Japán, 2016.08.29 -2016.08.31. Tokió: University of Tokyo, 2016. pp. 261–268. (ISBN:978-4-9909148-0-6)

●      Mlinárik L, Kopecskó K, Borosnyói A: Properties of cement mortars in fresh and hardened condition influenced by combined application of SCMs, ÉPÍTŐANYAG 68:(2) pp. 62–66. (2016)

●      L Mlinárik, K Kopecskó: Effects of long-term acidic treatment on the hydration mechanism of metakaolin (MK) containing cement pastes, In: J Bastien, N. Rouleau, M. Fiset, M. Thomassin (szerk.), The 10th fib International PhD Symposium in Civil Engineering 650 p., Québec, Kanada, 2014.07.21–2014.07.23., pp. 79–84. (ISBN:978-2-9806762-1-5)

●      L Mlinárik, K Kopecskó: Impact of metakaolin - a new supplementary material - on the hydration mechanism of cements, ACTA TECHNICA NAPOCENSIS - CIVIL ENGINEERING & ARCHITECTURE 56:(2) pp. 100–110. (2013)

●      L Mlinárik, K Kopecskó: Influence of metakaolin on chemical resistance of concrete, IOP CONFERENCE SERIES: MATERIALS SCIENCE AND ENGINEERING 47: Paper 012014. 6 p. (2013), (WoS, Scopus)

●      A Borosnyói, P Kara, L Mlinárik, K Kase: Performance of waste glass powder (WGP) supplementary cementitious material (SCM) – Workability and compressive strength, ÉPÍTŐANYAG 65:(3) pp. 90--94. (2013)

●      Kopecskó K, Mlinárik L: Metakaolin a betonban, BETON XXII.:(3-4.) pp. 18-21. (2014)

●      Mlinárik L, Kopecskó K: Influence of supplementary materials on chemical resistance and hydration of concrete, In: Cosmin G Chiorean (szerk.), Proceedings of the First international conference for PhD students in Civil Engineering, Kolozsvár, Románia, 2012.11.04–2012.11.07., pp. 456-466. (ISBN:978-973-757-710-8)

●      Mlinárik L, Kopecskó K: Cement hydration in the presence of metakaolin, In: Józsa János, Lovas Tamás, Németh Róbert (szerk.), Proceedings of the Second Conference of Junior Researchers in Civil Engineering, Budapest, Magyarország, 2013.06.17–2012.06.18. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, paper. 39

●      Mlinárik L, Kopecskó K: Influence of supplementary materials on chemical resistance of concrete, In: Józsa János, Lovas Tamás, Németh Róbert (szerk.), Proceedings of the Conference of Junior Researchers in Civil Engineering, Budapest, Magyarország, 2012.06.19–2012.06.20 Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, pp. 126–134., (ISBN:978-963-313-061-2)

●      Mlinárik L, Kopecskó K: Cementek hidratációjának változása metakaolin cementkiegészítő

●      anyag jelenlétében, In: Köllő Gábor (szerk.), Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság XVII. Nemzetközi Építéstudományi Konferencia, Csíksomlyó, Románia, 2013.06.13 - 2013.06.16., pp. 259-263

●      Minárik L, Kopecskó K: Metakaolin - egy új cementkiegészítő anyag, In: Török Ákos, Vásárhelyi Balázs (szerk.), Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2011. 394 p., Budapest, Magyarország, 2012.01.26, pp. 357–362., (ISBN:978-615-5086-04-5)

 

Saját publikációk

●      Németh Gabriella, Mlinárik Lilla, Török Ákos: Adsorption and chemical precipitation of lead and zinc from contaminated solutions in porous rocks: Possible application in environmental protection, JOURNAL OF AFRICAN EARTH SCIENCES 122: pp. 98-106. (2016)

●      Trájer Attila János, Hammer Tamás, Mlinárik Lilla, Bede-Fazekas Ákos, Padisák Judit: The neogene-quaternary evolution of the karst landscape of the Veszprém plateau based on the study of Meggyespuszta paleodoline, Hungary, ACTA CARSOLOGICA 44:(2) pp. 177–190. (2015)

●      T K Simon, L Mlinárik, V Vargha: Effect of water vapor on the compressive strength of a mineral wool insulation board, JOURNAL OF BUILDING PHYSICS 1: pp. 1–10. (2015), online megjelent doi: 10.1177/1744259115588744

●      A Trájer, L Mlinárik, P Juhász, Á Bede-Fazekas: The combined impact of urban heat island, thermal bridge effect of buildings and future climate change on the potential overwintering of Phlebotomus species in a Central European metropolis, APPLIED ECOLOGY AND ENVIRONMENTAL RESEARCH 12:(4) pp. 887–908. (2014)

●      G Németh, L Mlinárik, Á Török: Lead (II) and zinc (II) ions removal capacity of coarse limestone and rhyolite tuff from aqueous solutions, ÉPÍTŐANYAG 65:(3) pp. 86–89. (2013)

●      Trájer A, Bede-Fazekas Á, Juhász P, Mlinárik L: A klímaváltozás és a városi hősziget-effektus együttes hatása a lepkeszúnyog-fajok által terjesztett emberi megbetegedésekre, ISKOLAKULTÚRA 24:(11-12) pp. 48–68. (2014)

●      Németh G, Mlinárik L, Török Á: Riolittufa és durva mészkő oldott állapotú ólom (II) ion megkötési képességének vizsgálata, In: Török Á, Görög P, Vásárhelyi B (szerk.) Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2013. 366 p., Budapest, Magyarország, 2013.11.16, pp. 43–48., (ISBN:978-615-5086-06-9)

 

Hivatkozások listája

[1]INFRASTRUCTURE, COMMUNICATIONS AND ENERGY IN ANCIENT ROMAN, utolsó megtekintés: 2018.06.15.

https://www.google.com/url?q=http://factsanddetails.com/world/cat56/sub369/item2053.html&sa=D&ust=1529930911798000&usg=AFQjCNH90vP0koSU9R6auaq-rWIQy4xwqg

[2] R Siddique, J Klaus: Influence of metakaolin on the properties of mortar and concrete: A review, Applied Clay Science 43, p. 392–400. (2009)

[3]Alister Doyle: Environmentalists divided about burying CO₂, Reuters (2008), utolsó megtekintés: 2018.06.16.

https://www.google.com/url?q=https://www.reuters.com/article/idINIndia-33413720080505&sa=D&ust=1529946574239000&usg=AFQjCNHZTeBomdL3iy0EBGfrI_aK1Wlt8w

[4] B Hillemeier, R Hüttl: Säureresistenter Beton mit einstellbarer Festigkeit für den höchsten Kühlturm der Welt, Ulmer Beton- und Fertigteil-Tage Conference, Proceedings of the conference, Ulm, 1-3. February 2000., p. 142–157, (2000)

[5] E Moulin, P Blanco, D Sorrentino: Influence of key cement chemical parameters on the properties of metakaolin blended cement, Cement & Concrete Composites 23, p. 463–469 (2001)

[6] M Said-Mansour, E Kadri, S Kenai, M Ghrici, R Bennaceur: Influence of calcined kaolin on mortar properties”, Construction and Building Materials vol.25. p. 2275–2282, (2011)